forrás>murmuczok.hu

A kullancsok a pókszabású ízeltlábúak, ezen belül az atkafélék közé tartozó szárnyatlan külső élősködők. A kullancsok kártétele kettős: egyrészt vért szívnak, de ennél lényegesen veszélyesebb, hogy a kilencvenes évek elejétől egyre gyakrabban a vérszívásukkal betegségeket okozó vírusokat, baktériumokat, egysejtűeket oltanak be, egyre gyakoribbá váltak a kullancsszúrással terjedő kórokozók okozta megbetegedések a kisállat betegek körében. Az 1-4 mm nagyságú kullancsok főleg a dúsabb növényzetű ligetes, fás, bokros területeken fordulnak elő különösen nagy számban, de napjainkban már szinte mindenhol jelen vannak. Olyan kutyák is megbetegszenek babesiosisban, amelyeket csak a belvárosi kerületek parkjaiban sétáltatnak, vagy amelyeket ki sem visznek a családi ház kertjéből. A kullancsok aktivitása tavasszal, a felmelegedéssel kezdődik és rendszerint az ősz végi fagyok beálltáig tart. Az avarban telelnek át, majd tavasszal újra táplálék után néznek, a kifejlett kullancsalakok jelenlétével azonban gyakorlatilag egész évben számolnunk kell.
Hátulsó lábaikkal a fák, bokrok leveleinek alján megkapaszkodnak és az itt haladó emberekre, állatokra hullanak, vagy a fűszálakról az emberre és az állatokra másznak. A vérszívás több órától 3-7 napig is eltarthat, nem vált ki viszkető érzést, mert a kullancs nyála véralvadást gátló anyagon kívül érzéstelenítőt is tartalmaz. Nemcsak a kifejlett kullancs, hanem valamennyi mozgásra képes fejlődési alak szív vért. A rendkívül parányi fejlődési alakok (0,5 mm-es lárvák, 1 mm-es nymphák) gyakorlatilag felfedezhetetlenek a kutyák, macskák sűrű szőrzetében, azonban ugyanúgy hordozzák a fertőző ágenseket, mint a kifejlett kullancsok. Ezt figyelembe kell venni azon házi kedvencek kórelőzményének értékelésénél, akiknek tulajdonosai bizonyosan állítják, hogy "nem lehet kullancs" a kutyában. Az egyik kullancs által terjesztett betegség a Lyme-borreliosis (Lyme-kór), amelynek kórokozója egy Borrelia baktérium. A kórokozó képes megbetegíteni a házi és a vadon élő emlősállatok és madarak széles körét, valamint az embert is, ezért a betegség zoonosisnak tekintendő. A Borreliát kullancsok terjesztik, de ritkán bögölyök vagy szúnyogok révén is terjedhet. A betegség a mérsékelt égöv országaiban világszerte előfordul, Európában és az Egyesült Államokban ez a jelenleg leggyakrabban észlelt kullancs közvetítette fertőző emberi betegség.

Magyarországon az első eseteket 1984-ben ismerték fel, azóta tavasztól őszig rendszeresen észlelik. A kutyák, tartásmódjukból adódóan (kullancs!) még inkább veszélyeztetettek, de a betegség diagnosztizálása a jellegtelen, változatos és összetett klinikai tünetei miatt meglehetősen nehéz, ezért jelenleg ritkán kerül felismerésre állatokban. A Lyme-kór egy idült jellegű, több szervrendszert érintő betegség. A fertőző kullancs szúrását követő néhány hét, hónap elteltével a belázasodó kutya általános tüneteket mutat: kedvetlenség, étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, krónikus ízületgyulladás, testszerte nyirokcsomó megnagyobbodás, szőrhullás. Ízületgyulladást leggyakrabban az elülső végtagokon lehet észlelni, ilyenkor egyik-másik ízület megduzzadása, fájdalmassága észlelhető. Néhány hét múlva a tünetek enyhülnek vagy elmúlnak, esetenként azonban hetek, hónapok alatt idült sokízületi gyulladás alakul ki, a kutya sántít, nehezen, nem szívesen mozog. Előfordulnak vese- és szívelváltozások, ideggyulladások (következményes bénulások) is. Az ember és a beteg állatok legalább hat hétig tartó antibiotikum-kúrával eredményesen gyógyíthatók, ha a diagnózist hamar felállították, és a kezelést azonnal megkezdték. Elhanyagolt esetekben a betegség idültté válik, és ilyeneken az antibiotikum-kezelés már nem segít.

A kutya babesiosisát egy Babesia nevű egysejtű vérélősködő okozza. A fertőző kullancs szúrását követő 2-20 nap eltelte után betegszenek meg a kutyák. A heveny babesiosis nagyon magas lázzal, nyugtalansággal, bágyadtsággal, étvágytalansággal, kiszáradással és rohamos lesoványodással kezdődik. Ez idő alatt a kutyákban a kórokozók mind több vörösvérsejtet rombolnak szét, ezért egyre nagyobb fokú vérszegénység és ebből fakadó felületes, szapora légzés látható. Ekkor már a széteső vörösvérsejtek a vizeletet vörösesbarnára, feketekávé-színűre színezik (súlyos fokú vérfestékvizelés). Ezután lép- és májmegnagyobbodás mellett a nyálkahártyákon sárgaság jelentkezik. E tünet megjelenése után a kutyák többsége elpusztul. Előfordulhatnak idegrendszeri tünetek is: ingadozó járás, a végtagok gyengesége, bénulása. A vérfestékvizelés gyakran csak a betegség kezdetén mutatkozik, sőt az idült, elhúzódó esetekben hiányozhat is.

A kedvtelésből tartott kutyák és macskák elkóborlásaik során, kirándulásokkor nagy veszélynek vannak kitéve, nagyon gyakran kullanccsal a bőrükben térhetnek haza. A természetes módon való védekezés azon a megfigyelésen alapul, hogy a kullancsok igénylik a magas páratartalmú környezetet, ellenben a napsütésnek kitett bőrfelületektől irtóznak. Ezért ajánlott a hosszú szőrű állatokat rövidre nyírni. Az emberek lehetőleg rövid-bőszárú nadrágban és lenge trikóban járják a meleg évszakban a legelőket és az erdőket. Az említett betegségek megelőzésében ajánlott az erdős, bokros területen való tartózkodás közben gyakorta (30 percenként), valamint utána a testfelület gondos átvizsgálásával kullancsvizitet tartanunk, hogy a kullancsok megtelepedését időben felismerhessük és mielőbb eltávolíthassuk azokat. Ha a kullancsot közvetlenül a bőrbe fúródása után, még a vérszívása megkezdése előtt eltávolítjuk, akkor a fertőződés valószínűsége minimális. A kullancsot a bőrhöz minél közelebb, a kullancs szívott vértől duzzadó testét nem összenyomva, kullancseltávolító-csipesszel vagy -kanállal megfogva, folyamatosan csavarva szedjük ki, majd a szívás helyét jóddal vagy alkohollal fertőtlenítsük.
A különféle népi eltávolítási módszerek (a kullancs bekenése, légzőnyílásának eltömése zsírral, olajjal, vajjal, krémmel, paraffin-olajjal, petróleummal, alkohollal, benzinnel, rovarirtó szerrel, stb.) a kullancs megfojtását vagy teljes elpusztítását célozzák, azonban csak az eltávolítás idejét késleltetik, és ilyenkor a fulladozó kullancs fertőző anyagait a gazdaállatba öklendezi. Hasonlóan rossz módszer a kullancs kézzel történő megragadása, összenyomása, kicsavarása is, mert ilyenkor a kullancs nyálmirigyeire és bélrendszerére jelentős nyomás (préselés) nehezedik. Ilyenkor mi vagyunk azok, akik a kullancsot a szenvedése során öklendezésre kényszerítjük, és ezzel előidézzük a kullancs nyálában található fertőző mikrobákkal történő mesterséges fertőzést. A négylábú barátaink védelmében a kullancsirtó szerek valamelyikével történő havonta egyszeri kezelésük ajánlott, illetve adott betegségek ellen (lásd Lyme-kór, babesiosis) vakcinázhatók, injekciózhatók is az állatok. A permetrin tartalmú EX-SPOT cseppentős bolha- és kullancsirtó szer 28 napos hatású, csak kutyák részére készül. Az ExSpot érintkezés útján ható rovarirtó szer, a paraziták kültakaróján át felszívódik, majd a bolhákat, kullancsokat légzésük bénításával elpusztítja. Az ExSpot a parazitákat akkor is elpusztítja, ha azok nem szívnak vért. Éppen ezért, az ExSpot használatával a bolhaallergia és a kullancsok által terjesztett fertőző betegségek kialakulásának lehetősége nagymértékben csökken. A kullancsirtó szerek legújabb nemzedékéhez tartozó fipronil hatóanyagú FRONTLINE Spray-vel vagy FRONTLINE Spot-on cseppentővel szintén havonta egyszer ajánlott kezelni négylábú barátainkat, ha a kullancsokat akarjuk tőlük távoltartani.

Ezek a készítmények a macskákon is alkalmazhatók, kutyáknál egyetlen kezelés három hónapos védelmet nyújt a bolha és egy