Györki Andrea
Kecskeméti Református Gimnázium
12.d
1
A kutya viselkedésének
vizsgálata
Készítette: Györki Andrea
Kecskemét, 2010. április 10. Györki Andrea
Kecskeméti Református Gimnázium
12.d
2
Vázlat
I. Bevezetés
1) Az etológia fogalma
2) A kutyaetológia fogalma
II. A Kutya
1) A kutya őse, a farkas
2) A kutya alapvető szociális viselkedésének formái
3) A kutya érzelmei
4) A kutya és az ember
5) Szabálykövetés, taníthatóság, együttműködés
III. Befejezés
1) Személyes tapasztalatok
2) ForrásGyörki Andrea
Kecskeméti Református Gimnázium
12.d
3
I. Bevezetés
1) Az etológia fogalma
Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága. Az állatok
viselkedési komponenseit hagyományosan két nagy csoportra szokás bontani:
öröklött (genetikailag rögzült) és tanult elemekre.
2) A kutyaetológia fogalma
A kutya közöttünk él, természetes környezete az emberi társadalom, de igen
nehéz megfigyelni.
Viselkedésükben igen nagy az egyedi változatosság, sokkal nagyobb, mint a
vadon élő állatokéban.
A változatosság oka, hogy a kutyák egyedi fejlődésük során nagymértékben
befolyásolhatóak tanulással, tanítással, fegyelmezéssel és szokások
kialakításával.
A kutyaetológia két fő vizsgálati lehetőséget kínál:
- megfigyelés természetes környezetben (család, emberi környezet)
- megfigyelés félig, vagy teljesen mesterséges (laboratóriumi) környezetben Györki Andrea
Kecskeméti Református Gimnázium
12.d
4
II. A Kutya
1) A kutya őse, a farkas
Néhány szót ejtsünk a farkasokról, hiszen a kutya a farkastól származik. Az
etológiában még ma is számtalan viselkedésformát, a farkas csapatban történő
viselkedéséhez hasonlítanak, annak ellenére, hogy kutyánkat már háziasítottuk.
A vadászat során a farkas falka minden tagja, a falkavezér "utasításai" alapján
vadászik. A vadászat célja a táplálékszerzés, mely alapvető viselkedési
formákat foglal magában.
A fürkésző viselkedés a vad felkutatásában, a harci viselkedés a vad
megtámadásában, a táplálkozási viselkedés az elejtett zsákmány
elfogyasztásában játszik szerepet. A farkasok tömeges támadással tudják
áldozatukat megölni. Ennek egyik célja az életben maradás és a támadás során
a lehető legkevesebb sérülés szerzése. Ezt a viselkedési formát tapasztalhatjuk
a kutyák falkában történő támadásánál is. Akár emberrel, akár kutyákkal
szemben.
A kutyát már háziasítottuk, vajon a farkas és ember között is létezhet ilyen
szoros együttműködés? A tapasztalatok azt mutatják, hogy a farkas és ember
között is lehetséges szoros kontaktus.
Az ember által nevelt farkasok nemi érettségük elérése után veszélyesekké
válhatnak gazdájukra, hacsak nem úgy foglalkoztak velük, hogy a
legcsekélyebb esélyük sem lehet a "falkavezetői" pozíció megszerzésére. A
farkasok életében ugyanis természetes dolog, hogy a fiatal állatok előbb vagy
utóbb megpróbálnak magasabb pozícióba jutni a hatalmi ranglétrán. Györki Andrea
Kecskeméti Református Gimnázium
12.d
5
Éppen ezért - főleg a hím egyedek,- megpróbálkozhatnak a falkavezér pozíció
megszerzésével, még akkor is, ha az őket nevelő emberrel kell
szembeszállniuk. Ezen a téren a farkasok meglehetősen erélyesek is lehetnek.
Az emberrel szemben a farkasok komoly sérüléseket tudnak okozni, míg a
másik farkasnak csupán csak enyhe karcolást okoz. Györki Andrea
Kecskeméti Református Gimnázium
12.d
6
2) A kutya alapvető szociális viselkedésének formái
A kutyák kialakítottak egy testbeszédet és illatokon alapuló bonyolult,
nonverbális kommunikációs rendszert. Kommunikációjuk a falkaállatok
egyszerű logikáján alapszik, amelynek célja a rang biztosítása és a dominancia
vagy alárendeltség falkán belüli megalapozása.
A szociális viselkedésformák fontosabb mintázatai:
Farkcsóválás: az izgalmi állapotot jelzi. Barátságos kapcsolatban
gyorsabb, agresszív közeledéskor a farok merev és csak keveset mozog,
a domináns állat feltartja a farkát.
Testi kontaktus: a test érintése, nyomása vagy lökése, a bunda
szimatolása, nyalogatása, a pofa szimatolása, a pofák összeérintése, a
sebek nyalogatása
Az ivarszervek, a végbélnyílás és a farok alatti illatmirigy
szagolgatása: a domináns egyedek ezt kölcsönösen teszik egymással,
az alárendelt állat inkább behúzott farkával eltakarja illatmirigyét.
A dominancia kifejezése: ennek az agressziós formákon kívül más
módjai is vannak. Pl. a domináns állat az egyik mellső lábát az
alárendelt testére helyezi, vagy merev lábbal a földön fekvő alárendelt
felett áll
Üdvözlő ceremónia: a falka két tagja még rövid távollét után is üdvözli
egymást. Az üdvözlés tulajdonképpen az aktív alárendelés egyik
formája. A rangsorban alacsonyabban álló állat izgatottan nyalogatja,
csipkedi és szagolgatja a domináns egyed száját. Az üdvözlés gyakran
csoportosan történik, pl. akkor, ha a kivált egyedek újra találkoznak a
falkával. Ilyenkor az orrukkal még távolról is igyekeznek elérni a Györki Andrea
Kecskeméti Református Gimnázium
12.d
7
vezérállatot, megnyalják, vagy a szájukba veszik a pofáját. Ugyanígy
viselkednek, amikor a falka a vadászat során friss nyomot talál. Mech
szerint ez ekkor a táplálékkérés közösségi gesztusa. (Saját példám,
miszerint a kutya üdvözlésemet felugrással, harapdálással, játékos
mozdulatokkal fejezi ki.)
Hangadás: A kutyák hangjainak leltára meglepően gazdag: morgás,
nyüszítés, vinnyogás, vicsorgás, üvöltés, ugatás, fogcsattogtatás. Ezek a
kommunikáció különböző fajtái. A morgás és a vicsorgás agresszív
érzéseket közvetít, a változatos és gazdag hanganyagú nyüszítés és
vinnyogás mindig barátságos. Az ugatás, amely inkább a vakkantáshoz
hasonlít, lehet figyelmeztetés a falka többi tagjának, és lehet fenyegető,
ha valamilyen behatoló közeledik. A fogcsattogtatás a csapat indítására
szolgáló és szinkronizáló jel. Az üvöltés 0,5 másodperctől akár 11
másodpercig is kitartott folyamatos, meglehetősen dallamos hang,
fontos szociális funkciói vannak. A magányos egyedek üvöltése
hívogató jelzés, gyakran hallani, ha a falka valamiért szétszóródott. A
falka hosszantartó együttes üvöltése valószínűleg szinkronizáló hatású,
és a falka területének birtoklását is jelzi, sokszor fél óráig is eltart.
Táplálkozás: A kutyák bizonyos esetekben megosztják egymással a
táplálékot. A kölykök a társaik szája szélét harapdálva kérnek, ezzel
hódol a fiatal kutya is a vezérnek.
Szexuális viselkedés: A kutyák etogramjának része a szexuális
viselkedés, az ellés, az ivadékgondozás, valamint az anya-kölyök
kapcsolat viselkedési mintái, továbbá a különböző
komfortviselkedések. Györki Andrea
Kecskeméti Református Gimnázium
12.d
8
3) A kutya érzelmei
Az érzelmek alapformái: a fájdalom, a harag és a félelem az állatoknál is kimutatható. Az
idegrendszer e belső állapotainak jelzése, fontos része az állatok kommunikációjának. A harag
állapotában igen nagy a valószínűsége az agressziónak, a félelem pedig jelezheti, hogy egy
viaskodó páros egyik tagja úgy véli, vereség vár rá. A csoportban élő állatoknál a fájdalom
jelzése kiválthatja a fajtársak segítő aktivitását. E jelzések segítik az állatokat abban, hogy
feleslegesen ne pazarolják az erejüket. Az alapvető érzelmeket nem számítva az állatoknak
hátrányt okozna, ha jól felismerhetően kifejeznék az érzelmeiket, az életük ugyanis szüntelen
egyéni versengésben telik.
Düh és támadókedv
Minél támadóbb hangulatban van egy kutya, annál inkább felhúzza felső ajkát, mégpedig az
ellenség felé eső oldalon, mindig erősebben. Ugyanakkor az orr ráncossá válik. Ilyen
gyűrődések keletkeznek a szem körül és a fejen is.
Támadó hangulatban a kutya szőre a gerinc mentén felborzolódik.
Tipikus jellegzetessége az agresszív hangulatú kutyának a határozottan merev tekintet. Az a
kutya, amelyik fél, sohasem tekint ellenfelére ily módon.
Bizonytalanság és félelem
A félelem az esetek többségében csupán néhány percig tartó bizonytalanság. A határozott
félelem a kutyából menekülést vált ki. A rendkívüli félelemben a megijedt kutya nem
mereszti fel és előre a füleit, hanem mindig hátrafelé lapítja, szája sarkait pedig hátra húzza,
farkát teljesen behúzza a hátsó két lába közé. Félelem esetén minden kutya füle lelapul. Az
ilyen kutyák, ha még nagyobb félelem fogja el őket, akár még nyüszíthetnek is.
A támadó kutya sokszor harapási szándékkal csattogtatja fogait, a fogak egy pillanatra
kivillannak, a fogsorok összeverődnek.
A különböző fajta kutyáknál a kedélyállapot megállapítása eltérő lehet, mivel különbözőek a
pofa és fülek állása. Az ember természetesen hamar megtanulja tapasztalatból saját
kutyájának, kifejezéseit, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az idegen kutya
kedélyállapotát is képes megérteni. Györki Andrea
Kecskeméti Református Gimnázium
12.d
9
4) A kutya és az ember
A humán viselkedési komplexnek nagyon fontos eleme a kötődés. A jól szocializálódó,
megfelelően kötődő gyermek szociális viselkedése normális lesz, s kialakul az a képessége,
hogy beilleszkedjen egy közösség szociális szerkezetébe, és együttműködjön embertársaival.
A kutyáknál is kimutatható ilyen hatás.
A kutya képes arra, hogy átengedje a gazdának a döntést. Ez még nem volna nagy csoda, de
képes ezt határozottan vissza is venni, ha úgy látja, hogy erre van szükség. Ma úgy tudjuk,
hogy a kutya az egyetlen olyan állat, amely képes az emberhez hasonló módon részt venni
kooperációs feladatban.
Kísérletsorozatunkban azt vizsgáltuk, befolyásolja-e a kutyákat a különféle problémák
megoldásában a gazda jelenléte és a gazdához való kötődésük típusa.
A kutyák többsége, - mint ahogyan a kísérletben szereplő kutyám, Lady is - néhány perc
alatt megérti a tárgyállandósági feladatot, és keresi az elrejtett tárgyat:
Györki Andrea
Kecskeméti Református Gimnázium
12.d
10
5) Szabálykövetés, taníthatóság, együttműködés
Hasonló adottságok kellenek a szabálykövetésnek nevezett emberi tulajdonsághoz is.
Az állatok jutalmazással vagy büntetéssel sok mindenre megtaníthatók. Az így létrehozott
viselkedésformákat azonban nem tekintjük szabályoknak. A szabály kialakulásában a
legfontosabb az önkéntesség: az erőszak vagy az érdek kizárása.
A családban élő kutyák nagyon sokféle ki nem mondott szabálynak engedelmeskednek.
Kérdés, persze, hogyan lehet ezt tudományos eszközökkel bizonyítani.
Tanulmányaim során megismerkedhettem az állatok nem öröklött viselkedési formáival,
amelyeket kutyáim is a kísérletek során sajátítottak el. A reflex kialakulásának alapvető
feltétele, hogy két inger, ez esetben a póráz látványa, és annak csörgése egy időben
gyakoroljon hatást az állatra, ezt nevezzük feltételes reflexnek. Györki Andrea
Kecskeméti Református Gimnázium
12.d
11
Bonyolultabb tanulást jelent az aktív cselekvés útján történő tapasztalatszerzés. Ennek
lényege, hogy az állat szükségletei kielégítése érdekében új mozgásformákat sajátít el.
Kísérleti körülmények között megvizsgáltam kutyám ilyen típusú tanulását. Ez esetben a
kulcsinger a helyiségbe bezárt bot, melyet az állat csak az ajtó kinyitásával tud megszerezni.
Többszörös próbálkozás után Lady rájött, hogy, ha lábával meglöki az ajtót, az kinyílik és
hozzájuthat a bothoz.
Az első ajtónyitás megtanulása bizony hosszabb időbe tellett, de sokszor megismételve a
kísérletet, az állat végül megtanulta a feladatot pontosan és gyorsan megoldani. A kísérlet
során az állat a tájékozódó mozgásai közül felismerte a hatásosat, amelyet azután a fadarab
rendszeres megszerzése megerősített. Ez a megerősítés biztosította a mozgás megismétlését.
Ebben az esetben az állat önmagát idomította, vezérelte. Ha a rendszeres megerősítés elmarad,
akkor a válaszreakciók lassan kitolódnak és az így tanult viselkedési forma megszűnik. Györki Andrea
Kecskeméti Református Gimnázium
12.d
12
A tapasztalatszerzés egyik legegyszerűbb formája a megszokás. Ez a tanult magatartásforma
nem kötődik egy bizonyos életkorhoz, hanem az állat bármelyik életszakaszában létrejöhet.
Ezen keresztül az állat tulajdonképpen azt tanulja meg, hogy milyen ingerekre ne válaszoljon.
Kísérletem során azt vizsgáltam, hogy a kutya hogyan képes hozzászokni a gyerek
jelenlétéhez, hangoskodásához, hirtelen és váratlan mozdulataihoz. Kutyám békésen tűri a
gyermek közeledését, ölelését. Györki Andrea
Kecskeméti Református Gimnázium
12.d
13
III. Befejezés
1) Személyes tapasztalatok
Kísérleteim során kutyáimon sikerült elsajátítani a hatásos tanítás módszereit, megfigyelni az
operáns tanulás folyamatait, tanulmányozni a kutyák feltételes reflexeit és egyben a
viselkedésüket.
A tanulmányaim alatt megszerzett tudásom és tapasztalataim alapján rájöttem, kutyáim
képesek arra, hogy nemcsak az emberi mozdulatokat, a gesztusokat, a tekintetet, hanem a
szavakat is jelzésnek tekintsék, és általuk egészen bonyolult közléseket megértsenek.
Györki Andrea
Kecskeméti Református Gimnázium
12.d
14
2) Forrás
www.google.hu
www.kutyapszichologia.lap.hu
www.wikipedia.hu
www.sulinet.hu/eletestudomany
www.kutya.hu
Csányi Vilmos: Bukfenc és Jeromos – Hogyan gondolkodnak a kutyák?
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
