Azori - szigeteki kutya

A fajta kialakulásával kapcsolatosan sokféle feltételezés létezik, pontos feljegyzések azonban csak annak modernkori történetéről vannak.

Egyik őse valószínűleg a Perro de Ganado Majorero lehetett.

Kitenyésztésében a hetvenes években többek közt az amerikai pitbull terriert, a dobermannt, a bullmasztiffot, az amerikai bulldogot, a brazil masztiffot és a rodesian ridgebackot is használtak.

Az FCI 2000-ben dogo canario néven ideiglenes státusszal fogadta el az új fajtát 346-os standard számmal.

Külső megjelenése:

A kan testtömege 45 - 57 kg, a szukáké 38 – 50 kg.

Marmagassága a kan esetében 59-65 cm, a szukáé 55-61 cm.

Színe tigriscsíkos (homokszínű, rőtes, világosszürke, stb.) 

A test hossza nagyobb, mint annak magassága, ez különbség a szuka esetén még hangsúlyozottabb.  

Feje nagy, masszív, füle magasan tűzött és felálló. Szőre rövid és érdes. 

Tulajdonságai:

A szigetvilág és a kontinens kutyáiból egy nagyon erős, keményfajta alakult ki, melyet eredeti funkciói mellett egyre inkább harci kutyaként is használtak.

Területét éberen őrzi, s családját is elszántan védelmezi. Idegeneket nem enged a kertbe vagy a lakásba.

Ha a család valamelyik tagja veszélybe kerül, a kanári-szigeteki kutya azonnal közbelép.

A szukák általában kezelhetőbbek, mint a kanok. Jól tűri a gyerekek társaságát.

Ha más gyerekek bántják a család gyermek tagjait, akkor is a család védelmére kel. A macskákkal és más háziállatokkal jól kijön.

Más kutyákkal szemben kifejezetten domináns viselkedésű. A harc elöl nem hátrál meg. Szeretetreméltó, intelligens és ragaszkodó. Idegenekkel bizalmatlan és nyers.