Orosz Fekete terrier
Származási helye Oroszország
Őrző-védő fajta.
A fekete terrier erős testfelépítésű, vastag csontozatú, igen izmos kutya. A fajtát az Orosz Federáció Munkakutya Klubja "közepesen agresszív" fajtaként tartja nyílván. Magassága kanok esetében 66-72 cm, szukák esetében 64-70 cm. Szőrzete durva tapintású, tömött és testhez simuló. Színe egyöntetű fekete, esetleg néhány szürke szőrszállal. Szőrzete rendszeres gondozást igényel. A fekete terrier értelmes és engedelmes, igen hűséges a családjához. Kiegyensúlyozott idegrendszerű, nagyon magabiztos őrkutya.
Meglehetősen meggyőzően vigyázza családja portáját. Keveset ugat, a lakásban csendesen viselkedik. Gyerekekkel jól kijön, igen toleránsan viseltetik irántuk. Megfelelő szocializáció esetén, minden háziállattal problémamentesen együtt él. A család barátait örömmel üdvözli a gazda portáján, azonban az idegeneknek esélyük sincs, engedély nélkül behatolni oda. A kanok dominánsan viselkednek, más kanokkal szemben. Magas intelligenciája eredményeként, gyorsan és könnyen tanul. Örömmel dolgozik gazdája kedvéért. Neveléséhez erős kéz, határozott jellem szükséges. Kiképzését következetesen és türelemmel kel végezni, legtöbbször már hanglejtésünkből tudja, megfelelően végezte el a kiadott utasításokat. Mozgásigénye nagy, sétáljunk vele sokat, futtassuk, adjunk lehetőséget neki arra, hogy nagyokat úszhasson.
A fekete terriert Oroszországban, rendőri feladatokra tenyésztették ki, azonban kitűnően teljesít vadászatokon, nyomkövetésben és bármilyen kutyasportban. Az orosz fekete terrierekről Moszkvában megjelent könyvben Magyarország is szerepel (önálló fejezetrészként és alcimmel) kiemelve a Tajgagyöngye kennelt, ahonnan a német, az olasz és részben a cseh törzsállomány is kikerült.
A Dr. Gömze A, László által Magyarországra 1983-ban behozott Vojtek Dzsek kan (Oft. 1) mint fedező kan több mint 500 kiskutyával járult hozzá a fajta európai elterjedéséhez és népszerűsítéséhez. Finnország (1981-ben egy 1979-ben született, befedezett szukát vittek ki Tallinból) után Magyarország volt a második ország, ahová sikerült ezt a fajtát 1983-ban kivinni az akkori Szovjetunióból. Ráadásul 1 éven belül 4 kutyát (két tenyészpárt), amit Dr. G. A. L-nek és orosz feleségének előzetes genetikai vizsgálatok alapján választottak ki. Ezek - Vojtek Dzsek, Dzsesszi, Dzsuli és Dzsimi - utódai alapozták meg a már említett országokon kívül az osztrák, a horvát, a francia, a svájci és a belga ma már méltán híres tenyészállományt.
|